A szennyezettség mértékének, helyzetének megismerésére a korábban elvégzett tényfeltárások során nagyszámú mintavétel készült, azonban a tényfeltárások eredményei alapján azonosításra került, hogy a szennyezés térbeli lehatárolása nem teljeskörű, ezért a műszaki beavatkozási terv kidolgozásához a szennyezés kiterjedésének pontos eloszlását szükséges volt meghatározni. A pontosabb megismerés és a tényfeltárásban lévő ellentmondások feloldása érdekében kiegészítő geofizikai ERT mérés került elvégzésre. Az ERT mérések kiértékelése felvetette az indukált polarizációs (IP) mérések elvégzésének szükségességét is a geológiai adottságok, ennél fogva a szennyezés lehetséges terjedésének még pontosabb megismerése miatt.
A területen a kutatás első ütemében az elektromos tomográfia (ERT) mérések 2020 decembere során valósultak meg. Az I. ütem célja a sekély zóna földtani viszonyainak térképezése, az agyagfekü meghatározása volt. A 2021. áprilisában megvalósított II. ütemben elvégzett vizsgálatoknak pedig az volt a célja, hogy az I. ütemben nem alkalmazott indukált polarizációs mérések, a talajszennyeződés lokalizálásban a kutatási és a kártalanítási folyamatok segítségére legyenek.
2021. április 12-én és 2021. április 28-án két ideiglenes mintavételi pont (F1, F2) is mélyítésre került az IP mérések validációjának ellenőrzésére. Ennek megfelelően az ideiglenes furatok helyét a korábbi ERT geofizikai szelvények eredményei alapján jelölték ki. A furatokból méterenként történtek talajmintavételek egészen talpmélységig, illetve az F1 furatból low flow mintavétellel 3 különböző mélységből (6,0m; 6,5m; 7,0m), az F2 furatból egy mélységből történt felszín alatti vízmintavétel is.
A felsorolt geofizikai vizsgálatokon túl az I. projektszakaszban eredetileg tervezett egy db CPT (Cone Penetration Test) szondázás helyett 40 db ponton kezdődött meg a CPT és az MGSz mérnökgeofizikai mérések 2021. augusztus második felében (a szakasz végén), annak érdekében, hogy a II. szakaszban tervezett injektálási és monitoring pontok helyzete és kialakítása mielőbb meghatározható legyen.
A biológiai kármentesítés lehetőségének feltérképezése érdekében mikrokozmosz tesztek kezdődtek a Bay Zoltán Nonprofit Kft (továbbiakban BZN Kft) mikrobiológiai laboratóriumában, mely során a tárgyi terület három különböző pontjáról (MW-6, MW-8, MW-11 kutakból) származó talajvízből anaerob körülmények között vizsgálták az egyes szubsztrátok, illetve további segédanyagok és vitaminok hatását a biodegradációs potenciál növelése céljából. A vizsgálatok a II. szakaszban fejeződtek csak be. A beavatkozás terepi részét végrehajtó Biocentrum Kft mennyiségi mintavételt végeztetett az említett monitoring kutas mintavétellel egyidejűleg annak érdekében, hogy a mikrobiológiai vizsgálatokhoz elegendő mennyiségű területről származó talajvíz álljon a rendelkezésre. A BZN Kft, szegedi mikrobiológiai kutatóintézetében megtörtént a talajvízminták kémiai elemzése anion és halogénezett alifás szénhidrogének tekintetében, továbbá molekuláris mikrobiológiai vizsgálatok körében DNS izolálást, a Dehalococcoides baktériumok kimutatását 16S qPCR reakcióval, tceA és vcr kópiaszám meghatározását végezték el kvantitatív PCR reakcióval.
A területről származó, a terület legszennyezettebb pontjának tekinthető MW-8-as kútból vett talajvízmintából két alkalommal is elvégzésre került az nZVI lebontási hatékonyságát vizsgáló laboratóriumi kísérlet. Az egyiket 2021 januárjában a Biocentrum Kft végezte, másodszorra pedig 2021 júniusában került ismételten vizsgálatra az nZVI lebontási hatékonysága a BZN Kft által. A Biocentrum Kft. a nanovas vizsgálatokon túl, bioaugmentációt, peroxidos kezelés és bioenzimes kezelés hatásait is vizsgálta a beszállított mintában laboratóriumi körülmények között.